SZEMEM FÉNYE….
Amikor címet adtam az írásomnak, akkor konkrétan, az én fizikai látásomra gondoltam, azonban amikor most beírtam ide a hosszú hasábba, akkor tudatosodott még mélyebben bennem, hogy a SZEMEM FÉNYE igazából ÉN MAGAM vagyok, a gyermeki énem, a lelkesedésem, a szikra, a tűz. A tűz, ami a Napfonat energiaközponthoz, az önbecsüléshez, az önértékeléshez kapcsolódik…micsoda véletlen…
Szóval, amikor elindult bennem a vágy, a szikra, hogy megírjam azt, hogy egy egyszerűnek tűnő, mondhatni rutin vizsgálat, milyen mélységes fájdalmakat hozott felszínre bennem, akkor még nem tudtam mi lesz a címe ennek az írásnak, csak azt tudtam, hogy le kell írnom, hogy mások is lássák és értsék a saját megmagyarázhatatlan folyamataikat. Illetve azért is le kell írnom, mert az én csodás asszisztensem Erika, aki asztrozófiát tanul, jelezte nekem, hogy december elsejétől mintegy két hétig olyan bolygóállások lesznek, amelyeket nagyon támogatólag hatnak a belsőgyermekkel történő, önmunkára, a fájdalmak, a sérelmek, a blokkok feloldására, kioldására.
Történetem még több, mint 40 éve kezdődött, úgy 2-3 éves lehettem, amikor Édesanyám észrevette, hogy ha együtt “olvasunk” a képeskönyvekből, egy idő után a szemgolyóim összecsúsznak, és kancsalítanak a szemeim. Senki nem akart hinni neki, de Ő addig erősködött, hogy elvitt a szemorvoshoz, és ott megállapították a rejtett kancsalságot. Hat éves koromig hordtam szemüveget, még éjjel is, hogy meggyógyuljon a szemem, és kinőjem a kancsalságot. Kinőttem. 😉
Aztán eltelt pár évtized, és a 45. születésnapom előtti tavaszon már meg is érkezett az életembe egy multifokális több dioptriás, állandó használatú szemüveg…. Majd ezen a nyáron, a 47. szülinapom környékén éreztem, hogy késő ősszel el kell mennem megvizsgáltatni a szemeimet, hogy megtudjam, hogy az elmúlt években bekövetkezett fizikai látásom gyengülésén lehet-e javítani a XXI. századi technikák adta lehetőségek valamelyikével.
Izgatottan vártam a jelet a FelsőVezetéstől…. ééés meg is érkezett! Az “arcoskönyvben”, az egyik ismerősöm bejegyzésében megkaptam az irányfényt 😆
Naaagy levegőt vettem, és már be is jelentkeztem online egy szemészeti magánklinika lézeres szemműtét előtti, előzetes szemvizsgálatára, hogy megtudjam, milyen lehetőségeim vannak, és milyen most a szemem egészségi állapota?
Talán két napon belül vissza is jeleztek, és telefonon is egyeztettünk időpontot, mondván, hogy olyan vizsgálatokat fognak végezni, ami után a látásom korlátozott lesz, így egyedül nem tanácsos közlekednem, még tömegközlekedéssel sem…. ígyhát megbeszéltem Édesanyámmal, hogy kísérjen el erre a vizsgálatra.
Bevallom itt már egy kicsi félelem elindult* bennem, mikor bele gondoltam, hogy elveszítem az éleslátásomat, deee elhessegettem magamból…. aztán jött az ominózus vizsgálati nap… Édesanyám jött értem az autójával, majd átadta a kormányt, mondván, hogy ő azért nem tájékozódik olyan jól Budapesten autóval, vezessek oda. Míg odaértünk, Anyukámmal, minden nagyobb forgalmi csomópontnál lassan elhaladva tudatosítottunk magunkban, hogy merre kell majd visszajönnie, mertháát nem tudjuk mennyit fogok látni visszafelé jövet…. 😎
Megérkeztünk, és én mindenre elszántan, és határozottan léptem be az ajtón, ahol nagyon kedvesen fogadtak a recepción 🙂 A személyzet nagyon kedves volt mindvégig, amiért nagyon HÁLÁS VAGYOK 🙏💜
Izgatott kíváncsisággal mentem egyik mérő műszerről, a másik mérő műszerre, amikor elérkeztünk a vizsgálat katartikus pontjára, a pupilla-tágító szemcsepp csepegtetéséhez.
Amikor a doktornő becseppentette az első cseppet rögtön könnyes lett mindkét szemem, majd kint a váróban leültem Édesanyám mellé, és azonnal tolultak ki a könnyek a szemeimből… Vállára hajtva fejem csak sírtam-sírtam, és jöttek fel a gyerekkori rossz érzéseim, élményeim, fájdalmaim, sérelmeim… 😭
Emlékeztem milyen volt, amikor kislányként sokszor sírva kérdeztem a szüleimtől, hogy ugye meg fog gyógyulni a szemem, és nem kell majd hordanom ezt a béna szemüveget, amiért csúfolnak, és “Pistikének” neveznek… Emlékeztem, hogy milyen sokszor sírtam Édesanyám ölében, hogy utálom ezt a szemüveget, és nem akarom hordani…. Emlékszem, akkor fogadtam meg, hogy a “rút kiskacsából” én egy szépséges hattyút varázsolok… megfogadtam, megtettem 😉
Emlékeztem, mikor az egyik pupillatágítós szemcseppentős napon a Nagymamám cseppent a szemembe az erdőben, ahová épp aznap kirándultunk családilag – Édesanyám testvéreinek a családjaival – és míg az unokatestvéreim meg az öcsém játszottak, és felfedezték az erdőt, addig én a homályban tapogatóztam… szó szerint, csak homályos foltokat láttam magam előtt… elveszettnek, bizonytalannak, kiszolgáltatottnak éreztem magam… csak sírtam, és sírtam akkor, és most is… 😭 előtört belőlem minden olyan negatív élmény, érzet, megtapasztalás, amit életem első 6 évében, a rejtett szemtengely ferdülésem kálváriájában átéltem, megéltem.
Nem sejtettem, hogy ezek az emlékek még mindig bennem vannak, és azt sem, hogy ez mekkora fájdalom volt nekem. ELTEMETTEM jó mélyen magamban, mintha meg sem történt volna – ezt zseniálisan tudjuk mi emberek művelni. Azonban, amióta önismereti úton járok, tudom, hogy bármikor felszínre kerülhet, és bármi előidézhet mélyen elraktározott sérüléseket, fájdalmakat, blokkokat, melyről nincs tudomásom, és nincs is rá logikus magyarázat. Sokáig elnyomtam magamban a könnyeimet, azonban egy ideje felvállalom bárki, és igazából MINDENKI előtt könnyeimet, félelmeimet, hiszen emberből vagyok, és ezek az érzések igencsak emberiek. Tudom, hogy sok-sok ember visszafojtja érzéseit, mert én is ezt tettem sokáig, és egy álarc mögé, egy jóóó kemény, sziklaszilárd álarc mögé bújtam, hogy mutassak valamit, ami nem is én vagyok, mert hát “viselkedni kell” – hallom most is Apám dörmögő ideges hangját.
Sokan vannak még akik azt hiszik, hogy az álarc mögött nem sérülnek…hiszik…ez azonban másképp van… az ÁLARC az, amitől igazán sérülünk, mert az álarc mögött, mélyen bent egy SÉRÜLT GYERMEK várja, hogy figyelmet, szeretetet, odafigyelést, törődést kapjon, amit vagy hangosan üvöltve, vagy csöndben összekucorodva, szorongva vár… vár, hogy a FELNŐTT észrevegye, magához ölelje, szeresse, óvja, ahogyan ott a váróteremben az én Belső Gyermekem, a kicsiAngi várta, hogy magamhoz öleljem. Majd miután megnyugtattam, hogy itt vagyok, és vele maradok, vigyázok rá, akkor EGYBEOLVADTUNK, én és kicsiAngi, az én belső gyermekem 💞
A vizsgálatok végén pedig, egy olyan eredményt kaptam, amire magam sem számítottam, hiszem zsigereimbe mélyen “beoltották” kislány koromban az orvosok, hogy ennek a gyereknek gyengék a szemmozgató izmai, és biztosan korábban kell majd neki olvasó szemüveg, mint az átlagnak…. és én elhittem… mármint, hogy gyenge a szemem… Azonban a mostani vizsgálatok kimutatták, hogy teljesen egészségesek a szemmozgató izmaim, sőőőőt meglepően rugalmasak a koromhoz képest – erre mondtam nekik, hogy jógaoktató vagyok, mire ők megértették a jelenséget. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szemlencsém nem elég domború, amin lézerrel tudnak segíteni valamennyit, ami kb. 5-6 évig tarthat, és autóvezetéshez lehet kell majd szemüveg, és az is lehet, hogy egy enyhe olvasó szemüveg használatára is szükség lesz a műtét után.
NAGYON BOLDOG ÉS FELSZABADULT voltam a diagnózis hallatán, hiszen az, amit 40 éve megfélemlítésként éltem meg, az kioldódott belőlem, illetve egy másik csoda is történt, hiszen kicsiAngival is tudtam újra, még mélyebben kapcsolódni, és együtt gyógyulni, egymásba-olvadni. 💞
HÁLÁS VAGYOK, HOGY ÍGY KIOLDÓDHATOTT BELŐLEM az a sok-sok fájdalom, sérelem, félelem, amit védtelen gyermekként, mint szivacs, magamba szívtam tudattalanul, sejt szinten. 🙏💜
LEGYÜNK TUDATOSAK, és KAPCSOLÓDJUNK, GYÓGYÍTSUK BELSŐ GYERMEKÜNKET, akár segítséggel is!
Legyünk abban is tudatosak, hogy kérjünk segítséget, hogy ez a folyamat a legkellemesebb környezetben, és akadálymentesen meg tudjon történni, és találjunk olyan segítő(ke)t, aki(k) támogatja (-ják) ezt a folyamatot!
Amit én tudok ajánlani, azok az egyéni Belső Gyermek oldások személyesen és online is, illetve december 1-től szerdánként online csoportos Belső Gyermek meditációt tartok, melyről bővebb információk az “arcoskönyvben” a hivatalos oldalam hasábjain találhatók.
GYERE KAPCSOLÓDJUNK ÉS GYÓGYULJUNK EGYÜTT BELSŐ GYERMEKÜNKKEL!
💞
kelt: 2021.11.23.
u.i.: …hogy miért fontos, hogy kapcsolódjunk belső gyermekünkkel? Azért, hogy boldogabb és örömtelibb FELNŐTT életet éljünk tudatosan, és jelenlétben.
u.i.2.: a szemüvegem dioptriái pluszosak, nem mínuszosak.
u.i.3.: elengedem a lézeres beavatkozás lehetőségét, és alternatív, öngyógyító technikával kezdek el dolgozni magamon mások segítségével. Természetesen, már kértem is segítséget a számomra legmegfelelőbb helyekről.
*amikor a félelem elindul bennem, akkor összeszorul a gyomrom, és a hátsócombom libabőrős lesz…ekkor meg szoktam kérdezni MAGamtól: ANGI EZ MOST KOMOLY? MITŐL FÉLSZ? KIÉ EZ A FÉLELEM? …és akkor rálátok, és eltűnik… ajánlom gyakorolni, nagggyon hatékony, jól bevált módszer 😆